Amit a glutén- és laktózmentes termékeinkről érdemes tudni
Szem előtt tartva a megváltozott fogyasztói szokásokat és a vásárlók preferenciáit a Lidl Magyarország folyamatosan bővíti laktóz- és gluténmentes termékkínálatát, hogy az ételintoleranciával és allergiával élők is tudatosan és változatosan állíthassák össze étrendjüket. Az áruházak polcain megtalálható, egyre bővülő laktóz-, glutén-, valamint az egyszerre laktóz és gluténmentes élelmiszerekből mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében bőséges, teljes értékű, ugyanakkor változatos étrend állítható össze a hét minden napjára.
Sokaknak kell valamilyen speciális étrendet követniük, ugyanis egyre többen küzdenek ételintoleranciával vagy allergiával. Magyarország lakosságának kb. 1-2% gluténérzékeny, a laktózérzékenyek száma pedig a népesség 20-40%-át is érintheti. Ebben az esetben fontos, hogy az érintettek olyan termékeket vásároljanak, amelyeket biztonsággal fogyaszthatnak, hiszen nem tartalmaznak glutént (sikért) és laktózt (tejcukrot).
Mi, a Lidl-nél azon dolgozunk, hogy az ún. mentes táplálkozás (gluténmentes, laktózmentes vagy glutén- és laktózmentes táplálkozás) könnyebben elérhető legyen, ezért kínálatunkban megtalálható számos glutén- és laktózmentes termék is, és ezeket igyekszünk folyamatosan bővíteni. Üzleteinkben már kaphatók például gluténmentes kenyerek, gluténmentes lisztkeverékek és tészták, laktózmentes tej, sajt, vaj és egyéb laktózmentes tejtermékek is. A megfelelő alapanyagok beszerzésen túl azonban nagy kihívást jelent a mindennapok rohanásában az is, hogy kitaláljuk és elkészítsük napi ötszöri étkezéshez való ételeket, sokaknak már az ötletelés során elmegy ettől kedvük.
Ennek köszönhetően elérhető honlapunkon egy gluténmentes-, egy laktózmentes-, egy glutén- és laktózmentes mintaétrend is, amelyek egy hetet ölelnek fel, és napi öt étkezésből állnak (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora). Az étrendeket úgy igyekeztünk összeállítani, hogy változatosak legyenek, illetve minden fontos tápanyagot tartalmazzanak. Magukat a termékeket is megneveztük, hogy így könnyebb legyen az alapanyagok beszerzése, amelyek mind megtalálhatók a Lidl áruházaiban. Étrendjeinknél fontos kiemelni, hogy egy átlag, aktív felnőtt energiaszükségletéhez igazodnak, de nem diétásak. A receptek mellett megtalálható egy kalóriatáblázat is a heti étrendek végén, hogy ennek megfelelően mindenki nyomon követhesse a napi kalóriabevitelét, és ha úgy látja jónak, akkor változtathasson az étkezések összetételén. Azt reméljük, hogy Széll Tamás receptjei, és a napi bontásban lévő öt étkezésből álló étrendek sokak kedvét meghozzák, hogy otthon készítsék el maguknak a reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát, vacsorát, és esetleg megismerhetnek olyan új termékeket, amelyeket szívesen illesztenek be a speciális táplálkozásukba!
A laktózérzékenységet a tejcukrot vagyis a laktózt bontó laktáz enzim teljes vagy részleges hiánya okozza. A laktózérzékenység többféle vizsgálat segítségével is megállapítható. Napjainkban már a laktózérzékenységért felelős gént is ki tudják mutatni. Előfordulhat, hogy a laktózintolerancia egy másik betegséghez társulva, másodlagos jelleggel jelenik meg. Általában a vékonybelet érintő betegségek vezetnek szerzett laktózintoleranciához, mivel a laktáz enzim ott termelődik. Többek között gluténérzékenység esetén is jelentkezhet laktózintolerancia, amely idővel azonban, ha a gluténmentes étrend hatására a vékonybél regenerálódik, és helyreáll a laktáz enzimtermelésünk, akkor el is múlhat. Ha nincs laktózérzékenységünk, akkor kizárólag laktózmentes termékekek fogyasztásával "ellustíthatjuk" a laktáz enzimtermelődésünket és így egy idő után előidézhetjük azt.
A köznyelvben általánosan használt gluténérzékenység esetében mindenképpen tisztázni szükséges, hogy a cöliákiáról (gluténszenzitív enteropátia, régi nevén lisztérzékenység), vagyis egy egész életen át tartó genetikailag meghatározott autoimmun betegségről vagy ún. nem cöliákiás gluténérzékenységről (Non-celiac gluten sensitivity = NCGS) van szó. Az utóbbi előfordulása gyakoribb, nagyon hasonló, bár általában enyhébb tünetekkel jár, jellemzően felnőtt korban jelentkezik, viszont az utóbbi esetében nincs immunfolyamat és nem jár vékonybél károsodással sem. Bizonyos autoimmun betegségek esetén, mint például az 1-es típusú cukorbetegség vagy egyes pajzsmirigy betegségek, gyakrabban fordul elő gluténérzékenység. A gluténérzékenység megelőzésének, a tudomány mai állása szerint, nincs módja, viszont a csecsemők hozzátáplálása során a glutén megfelelő időben történő bevezetése nagyon fontos.
Laktózérzékenység esetén jellemző tünet a hasfájás, görcs, puffadás, hasmenés. Gluténérzékenységre is hasonló emésztőrendszeri tünetek jellemzőek, ezeken kívül étvágytalanság, fogyás, bőrtünetek, alvászavar, ízületi panaszok, termékenységi problémák is jelentkezhetnek. Mivel ezek számos más betegség esetében is felmerülhetnek, ezért nagyon fontos az alapos kivizsgálás és az orvosi diagnózis, amely vérvételen (laborvizsgálatok), illetve gluténérzékenység esetében gasztroenterológus által végzett szövettani mintavételen (biopsziás vizsgálat) alapul. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgálatok előtt ne kezdjünk diétába, mert az torzíthatja a vizsgálati eredményeket!
Rendkívül fontos, hogy étrendünk mentes diéták esetében is változatos és tápanyagdús legyen. Csak azokat a nyersanyagokat és élelmiszereket mellőzzük, amelyeket mindenképpen szükséges. Laktózmentesség esetében használhatunk laktózmentes alapanyagokat és termékeket, vagy akár laktóz tartalmú ételek fogyasztásakor különféle laktáz enzim készítményeket is (pl.: por, tabletta, cseppek). Gluténmentes étrendnél, ha nem megfelelően állítjuk össze, akkor előfordulhat, hogy elégtelen lesz a rost, a vitamin és az ásványi anyag bevitelünk, továbbá túl sok gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztunk. Az alternatív gabonák (pl.: köles, hajdina, quinoa, amaránt) és a belőlük készült termékek, lisztek, tészták nagy segítséget jelentenek. Ezekkel könnyedén kiválthatjuk a gluténtartalmú gabonákat és az azokból készült termékeket. Mint bármilyen egészségmegőrző étrend esetében, ezekben is ajánlott minél többféle zöldséget, gyümölcsöt, húsokat, halakat, tojást is fogyasztani. Érdemes szakszerű segítségért dietetikushoz fordulni, aki segít a korszerű, változatos mentes étrend kialakításában, ezen túl a kedvenc ételek átalakításában, illetve segítségünkre lehetnek mentes receptek összeállításában is.
Ha nincsen semmilyen tünetünk, nincs ételérzékenységünk vagy allergiánk, illetve olyan betegségünk, ami ezt igényelné, akkor a nem szakszerűen összeállított mentes étrenddel akár többet árthatunk magunknak, mint amennyit használunk. Ha teljes mértékben laktózmentesen étkezünk, annak ellenére, hogy ez nem lenne indokolt, akkor a laktáz enzimtermelésünket lecsökkentjük, vagyis ha újra elkezdünk laktóztartalmú ételeket fogyasztani, akkor nagy valószínűséggel a laktózérzékenységre jellemző tüneteket fogunk tapasztalni.
Erre lehet példa már a korábban említett nem cöliákiás gluténérzékenység (Non-celiac gluten sensitivity = NCGS). Ebben az esetben azonban a cöliákiát és a búza allergiát is ki kell zárni a megfelelő vizsgálatokkal.
Az allergiatesztek az egyes allergének ellen termelődő specifikus ellenanyagokat (IgE) tudják kimutatni. A tünetek megléte ellenére előfordulhat álnegatív eredmény, ebben az esetben más módszerekhez pl.: bőrteszt lehet fordulni. A laktóz- és a gluténérzékenység mivel nem allergiák, ezért esetükben más vizsgálatokat érdemes elvégeztetni (lásd korábban).
Az elsődleges laktózérzékenység örökletes, ebben az esetben a laktáz enzim aktivitásunk és az, hogy életünk során várható-e annak csökkenése, genetikailag meghatározott. A másodlagos, vagyis szerzett változat viszont nem örökletes.
A cöliákia, mivel genetikai hátterű, ezért van arra esély, hogy szüleinktől örököljük vagy gyermekeinknek tovább örökítsük. Ha a családban van érintett, akkor a többi családtagot (szülők, testvérek) is érdemes szűrni.
Igen, előfordulhat, hogy átmenetileg vagy akár véglegesen együttesen fordulnak elő.
Igen.
A laktózérzékenység hazánkban a leggyakoribb, a lakosság 14-40%-át is érintheti és sokan valószínűleg még nem is tudják, hogy tüneteik, panaszaik hátterében ez áll.
A cöliákiás gluténérzékenység előfordulási gyakorisága Európában 1:75. Emellett létezik a Nem-Cöliákiás Glutén Szenzitivitás (NCGS), amelyben a felnőtt lakosság további 6-10%-a érintett.
