A savanyúság kiváló köret vagy csipegetnivaló, és a legtöbb étel mellé tökéletes választás. Ön is szereti a savanyított zöldségeket? Néhány ügyes praktikával most elsajátíthatja a savanyítás művészetét!

Milyen zöldséget válasszunk?

Kiváló „alapanyag” a karfiol, a répa, a vöröshagyma, a nyers cékla, a fejes káposzta, a lecsópaprika vagy a kovászolni való uborka, ízesítéshez pedig tökéletes választás lehet a friss kapor.

A savanyításhoz semmilyen különleges eszközre nincs szükség, csak egy klasszikus konyhai késre, vágódeszkára, befőttesüvegekre, sóra és vízre. Mossuk meg a kiválasztott zöldségeket, és vágjuk le róluk a sérült, rossz részeket. A fejes káposztáról szedjük le a külső leveleket, az édesebb zöldségeknél (a nyers céklánál vagy a sárgarépánál) pedig arra is figyelni kell, hogy ne szeleteljük ezeket túlságosan apróra, mert úgy a tejsavas erjedés helyett alkoholos erjedés alakulhat ki. A hagymát és a káposztát érdemes szeletelni, a karfiolt kisebb rózsákra bontani, a répát viszont hasábra és karikára is vághatjuk.

Mire figyeljünk savanyítás közben?

Tegyük a savanyításra előkészített zöldségeket egy kimosott befőttesüvegbe, majd öntsük le sós vízzel. Nagyon fontos, hogy a zöldségek teljesen a lé alá kerüljenek, nyomjuk a folyadék alá őket! Zárjuk le az üveget, és hagyjuk állni a zöldségeket, amíg a só hatására levet eresztenek. A savanyítás (fermentáció) akkor lesz tökéletes, ha a zöldségek végig a folyadék felszíne alatt maradnak. Savanyítás előtt fedjük le a befőttesüveget, majd helyezzük egy szobahőmérsékletű, sötét helyre (pl. egy szekrénybe vagy a spájzba). Az is jó megoldás, ha csak letakarjuk az üveget a lakás valamelyik részén.

A savanyított zöldség érési ideje körülbelül 1-2 hét, de néha nyissuk ki az üveget, hogy kijöjjenek a savanyításkor kialakuló felesleges gázok. Ezután már csak meg kell várnunk, hogy a zöldség elérje az ízlésünknek megfelelő savanyúsági szintet. Kóstolgassuk naponta, és tegyük a hűtőbe, ha már elég savanyúnak találjuk, ezzel ugyanis lelassítjuk a zöldség további erjedését.

A savanyúság az egészséges élet titka

Már nagymamáink is tudták, hogy az erjesztett ételek jót tesznek az egészségünknek. A fermentálás során a savanyított zöldségekben mikroorganizmusok keletkeznek. Ezek a bélrendszerünkbe jutva probiotikumként hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyához, az emésztőrendszerünk egészséges működéséhez. Az erjesztett ételek erősítik az immunrendszerünket, a bennük lévő antioxidánsok pedig felgyorsítják a testben lévő gyulladások gyógyítását.

Boltjaink polcain még bőven találni friss idényzöldségeket, amelyekből ízletes savanyúság készíthető. És mindannyian tudjuk, hogy házilag készítve igazán jól esik a savanyúság is! Savanyításra fel!